Az életben két tragédia létezik: az egyik, ha minden titkos vágyunkat elveszítjük, a másik, ha megvalósítjuk őket.
Tuti gimi idézetek.Nézem a sorozatot,és elképedve látom hogy: Tejóóóég!:o mintha rólunk szólna..csak kicsit másképp.Jelképesen.Ez az idézet nagyon megragodott.Két tragédia..Ha belegondolunk..akkor lényegében az egész életünk egy tragédia?! Mert vannak álmok amik soha nem válnak valóra..és vannak azok melyeket valóra váltunk.
Tragédia.Az irodalomban a tragédiában a történet mindig halálba,szomorúságba torkollik.Igen,minden emberélet halállal végződik,minden emberi kapcsolatban vannak szomorú pillanatok,elveszítünk valakit,harcolunk érte,próbáljuk helyre hozni.Vannak akik egész idő alatt mellettünk állnak jóban-rosszban,támogatnak,és próbálnak arra vigyázni h ne kerüljünk kátyúkba.Ezek a kátyúk elkerülhetetlenek.De minden kátyúból ki lehet mászni.
Vannak pillanatok az életünkben, amikor kereszteződésben találjuk magunkat. Félelmetes, zavaros, térkép nélkül. A döntések, melyeket ekkor hozunk, meghatározzák az elkövetkezendő napjainkat. Persze, ha szembefordulunk az ismeretlennel, akkor a legtöbbünk inkább megfordul és megfutamodik.
Sokáig azt hittem:ÁÁh jön a 9-12 osztály aztán egyetem és milyen jó lesz,életem legboldogabb időszaka és hogy milyen jó lesz.De nem.Nem erre számítottam,mert még kicsi voltam,és nem gondoltam arra hogy bármi rossz megtörténhet velem.
Amikor fiatal vagy, néha úgy érzed, semmi sem bánthat, mintha sebezhetetlen lennél. Az egész élet előtted áll, és nagy terveid vannak. Nagy tervek, hogy megtaláld a tökéletes párt, aki kiegészít téged, de ahogy öregszel, rájössz, hogy ez nem is annyira könnyű, és csak az életed végén jössz rá, hogy azok a tervek csak egyszerű tervek voltak. A végén, amikor visszafelé tekintesz, ahelyett, hogy előre figyelnél, hinni akarsz benne, hogy megtetted a legtöbbet, amit csak tudtál életed során.
Rájöttem mostmár hogy az élet nem habos torta és tudom már,hogy sok minden van,amire még nem is számítok.Tudom hogy előttem az élet(Adja a Jó Isten!),a szerelem,és sok más.Sok minden vár még rám.Hogy tragédia lesz vagy sem,az tőlünk függ.Mi alakítjuk az életünket,és egymás életét.Hosszú út vár ránk,és remélem az út alatt senki nem veszik,hogy mindenki megtalálja magát,és az életét.
Utazás közben eltévedni szerencsétlen dolog, de elfelejteni az utazás célját és értelmét... ez sokkal kegyetlenebb érzés. Nyolc hónapig tartott az út, néha egyedül utaztam, néha mások is mellém szegődtek, és megfogták a kormányt, és összetörték a szívemet, de már nem én voltam az, aki megérkezett, alig hasonlítottam önmagamra. És ha elveszíted önmagadat, két választásod marad: vagy visszatalálsz ahhoz, aki voltál, vagy örökre elveszíted. Mert néha kívülről kell nézned önmagad, hogy eszedbe jusson, milyen akartál lenni, és hogy ehhez képest milyen ember lett belőled.
