''Ez a világ tele van összetört dolgokkal: összetört szívekkel és kerékbe tört ígéretekkel, megtört emberekkel. És nagyon törékeny az egész szerkezet: egy üreges világ, ahol a múlt átszűrődik a jelenbe, ahol a vérontás miatti bűntudat súlya és a többi régvolt bűn miatt az életek összeroskadnak, és a gyerekek kénytelenek apáik maradványaival együtt heverni a rákövetkező idők összegubancolódott roncsai közt.''
Lassan kezdtem úgy érezni javulnak a dolgok,de mégsem.És csak rosszabb lesz.Egyre több embert veszítek el úgy hogy semmit sem teszek,csak állok és nézem ahogyan a dolgok egyre rosszabbá válnak.
Fáj mindenem,a torkom,a fejem, a hasam,a lábam, a karom,mindenem.Egyik pillanatban,fázom,máskor meg melegem van.Tic óra van,unom és haza akarok menni.Magyar órán csak ültem a padban,fejemet az asztalra hajtottam és ringatóztam,és vártam mikor ébredek fel ebből a rossz álomból,ebből a rémálomból.A hétvégén nem volt kedvem írni.Úgy éreztem fölösleges.Arra gondoltam hogy ma elfogom dicsekedni hogy egyre kezdek jobban lenni,de mégsem így történt.Fáj hogy elveszítek egy olyan barátot,akiről azt hittem számíthatok rá.Ott az a másik személy akit ha látok fáj.Nem akarom látni,nem akarok vele szembe menni,találkozni vele,nem akarom ismerni.Ma nagyszünet után ordítva érkeztem az osztályba.Jól esett.Kiadtam magamból mindent.Utólag fájt a torkom,de az nem lényeges.Egyszerűen jól esett.Következőbe csak akkor írok,ha jobban leszek és valami jót is tudok mondani.
Nektek minden jót!!
http://www.youtube.com/watch?v=QU6AhH2a1cU&feature=related
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése